Ebben az időszakban Cserepnyint Alexandr Osszovszkij, a kiváló zenetudós mentorálta, aki Cserepnyin apjának a barátja volt. Cserepnyin korai művein Alexandr Szpengyiarov hatása érezhető. Közel álltak hozzá a «párizsi iskola» zeneszerzői (Honegger, Martinů és mások). Zongoraművészként az egész világon koncertezett, 1934 és 1936 között a Sanghaji Konzervatórium igazgatója volt. Sanghajban megismerkedett Li Xiang Ming kínai zongoraművésznővel, aki a felesége lett. Japánban is dolgozott (tanítványai között volt Akira Ifukube és Yoritsune Matsudaira japán zeneszerző). Később a kínai és a japán zenére is hatással volt. A háborús éveket Párizsban töltötte. 1948-ban az USÁ-ban telepedett le, 1958-ban pedig amerikai állampolgárságot kapott. 1949 és 1964 között a chicagói DePaul Egyetemen tanított zeneszerzést. 1967-ben a Szovjetunióban – Moszkvában, Leningrádban és Tbilisziben - adott koncerteket. Fia, Ivan Cserepnyin (1943-1998) szintén zeneszerző lett, elektronikus zenét komponált. Cserepnyin munkásságára, aki aktívan merített az orosz, a grúz és a kínai zenei folklórból, jelentős mértékben hatott Sztravinszkij és Prokofjev.
Így már az 1860-as évek végén megjelenő cikkeiben előhírnöke annak a «neoklasszikus» irányzatnak, amely később számos orosz zeneszerző alkotásaiban jelentkezik. Tanyejev, akinél ez az irányzat a legteljesebben és legkövetkezetesebben jutott kifejezésre, művészi elveit közvetlenül Laros hatására alakította ki. Tanyejevben talál a legtermékenyebb talajra Larosnak az az eszméje, hogy a polifóniának – mint a zeneszerzés további fejlődése szilárd és megbízható művészi alapjának – döntő jelentősége van. Laros szerint csak akkor térhetünk át önálló alkotásra, ha történelmi sorrendben, fokról fokra elsajátítjuk a klasszikus zenei formák valamennyi fontosabb fejlődési szakaszát. Larost azonban sajátságos felfogása ellenére gyakran önkéntelenül is magával ragadta kora néhány kiváló zeneművének a szépsége. Mint zenekritikusnak, egyik legnagyobb érdeme az, hogy állhatatosan és szenvedélyesen propagálta Csajkovszkij műveit. Ő volt Csajkovszkij zenéjének első kritikusa, aki a zeneszerző műveivel behatóan foglalkozott és felismerte nagyságát és zsenialitását.
Még akadémista korában énekelte Valentint, Germont-ot és a Carmen Moralesét. — A tavasszal bemutatásra kerülő «Respighi Lucrétiá»-jában énekelem első nagy szerepemet az Operaház színpadán. Magánszorgalomból tanulom a «Sevillai borbély» címszerepét és foglalkozom a «Rigolettó»-val. Szeretném, énekelni a «Tannhäuser» Wolfram-ját és minél előbb a Figaró-t. A művészi ideálom De Luca, Basiola és Lawrence Tibbet. (Schuschny Aurél) FILM SZÍNHÁZ IRODALOM, 1941. április 11. (4. Évfolyam, 15. szám) 221 Ardelao 2018-01-24 01:07:33 Z E N E I L E V É L A német zene három B-betüs szerzője: Bach, Beethoven, Brahms, az egész világé. A negyediket, Anton Brucknert, az alpesi erdők ájtatos lelkű lírikusát, leginkább maguk a németek ismerik és értékelik. Pedig hatalmas lélegzetű, alkotó művész volt ö is. Kilenc szimfóniát irt, akárcsak Beethoven, s ezekben a "Természet végtelenségét, " "Isten fönségét, " "az emberi lélek angyali és démoni végleteit énekelte, " valami örök gyermeki, angyalian jámbor odaadással.
Bár egész udvartartással érkezett, csöppet sem gőgös ez a világhírű művész. Készséggel elmondja, hogy bizony igen alacsony sorból származik, sok küzdelmen, szenvedésen, nélkülözésen ment át, volt mesterlegény, pincér, urasági inas, amíg eljutott a dicsőségnek és gazdagságnak azokra az ormaira, amelyeknek magassága csak a New Yorki Metropolitan Opera művészének juthat osztályrészéül. De itt sem mindenkinek, legfeljebb csak annak, akit Isten különös kegye olyan hanggal áldott meg, hogy Caruso elárvult trónszékét betölthesse. Gigli ma harmincnyolc éves, tipikusan olasz megjelenésű, életvidám, közvetlen férfi, óriási vagyon ura, amely vagyont, az első centtől az utolsó dollárig, mind csak annak az aranynak köszönheti, amelyet Isten a torkába adott születésekor. Irigylésre-méltó ember! " PESTI HÍRLAP, 1929. (59. szám) Ave Maria - Franz Schubert - Beniamino Gigli 270 Ardelao • előzmény269 2020-03-15 21:02:55 …[…] "Luigi Cherubini. Róla általában két közhely szokott eszünkbe jutni, hatása Beethoven Fideliójára, azután az, hogy 1823 decemberében nem vette fel Lisztet a párizsi Conservatoire-ba, melynek akkor igazgatója volt.