Arany János az európai és a magyar népballadák hagyományaira is alapozva írta balladáit, így művei kapcsolatot teremtenek az európai, a magyar népköltészeti és a magyar nemzeti irodalmi hagyomány között. Az alábbi feladatok a ballada műfaji sajátosságaihoz kapcsolódnak. Korábbi tanulmányaitok során már találkozhatattok ezzel a fogalommal. Egészítsétek ki a hiányos szöveget! Bűn és bűnhődés a Bibliában A bűn és bűnhődés témája az irodalom kezdetéig nyúlik vissza. A puritán erkölcs és a Biblia hatása világformáló tényező lett Arany János életművében is. Költeményeiben rendszeresen bibliai szimbólumok és személyek által képviselt magatartásformák jelennek meg. A bűn és bűnhődés szigorú törvényére épülő balladáinak hátterében Arany szigorú puritán erkölcsét kell keresnünk. Számtalanszor bukkannak elő erkölcsi kérdések, dilemmák a balladáiban is. Keressétek meg az összetartozó párokat! Keressétek meg az összetartozó párokat! Heródes Ádám és Éva, Káin és Ábel története testvérgyilkosság Bábel tornya egymás meg nem értése bűnbeesés bethlehemi gyermekgyilkosság elrendelése A walesi bárdok című költemény közvetlen előzményei közül először az 1851-ben keletkezett Ráchel siralma című verset emeljük ki, mely újszövetségi történetet, Heródes vérengzését idézi, áttételesen utalva a szabadságharcra.
Hatása azonban nem merül ki ennyiben. A kezdeti "úgymond" után a narrátor érezhetően háttérbe vonul, hogy ne zavarja a dráma működését. Megszakítatlan dialógus következik a király és a "főember" között, a dráma első felvonása. Ezután jön az említett közjáték a lován léptető királlyal, majd amikor újra a narrátor veszi át a szót ("Montgomery a vár neve…"), az minden nehézség nélkül úgy olvasható, mint egy zárójeles szerzői utasítás. Az így felvázolt "színpadi" térben érkezünk el (hangsúlyozottan narrátori, metadiszkurzív közbevetés nélkül) a király megszólalásáig, majd ismét szerzői utasítás következik ("Egymásra néz a sok vitéz…"). A drámaolvasás konvenciórendszerében a szerzői utasításban közölt látványokat és eseményeket nem úgy látjuk, mint egy elbeszélt (következésképp egy elbeszélő által közvetített) világ elemeit, hanem mint a dráma belső világának objektív valóságát: ebben áll a hatás egyidejűsége és közvetlensége, szemben a narratív szövegekre jellemző közvetítettséggel és múltbeliséggel.
De a tematikai megkülönböztetésnek a költői gyakorlat is ellentmond: Aranynak is van "vígballada" műfaji megjelölésű költeménye (Pázmán lovag), és a Hunyadi-balladaciklus darabjaira sem lehet ráfogni, hogy különösebben komorak, tragikusak lennének: gondoljunk például Szibinyáni Jank, a Mátyás anyja vagy akár az V. László bizakodó, pozitív zárlatára. (Másfelől például A méh románca meglehetősen szomorkás a maga meseszerű módján. ) A komor vagy tragikus tematika tehát nem feltétlenül ismérve a balladának, noha kétségkívül jellemző jegye. Ennél nagyobb súllyal esik latba az elbeszélés szaggatott kihagyásos, sejtetésre, illetve előzetes ismeretekre építő jellege. A Hunyadi-ciklus előbb említett balladáit például nemigen értenénk, ha nem lennének ismereteink a Hunyadi család történelmi szerepéről. Ennél is érdekesebbek azok a (jellemzően tragikus) balladák, ahol a szerző bizonyos társadalmi és irodalmi sztereotípiák ismeretére épít, anélkül hogy közvetlenül hivatkozna ezekre. A Zách Klára szövege egyetlen szót sem ejt a voltaképpeni tragédiáról: hogy a királyné öccse, Kázmér elcsábította vagy megerőszakolta (a kettő között napjaink jogászai sem mindig tudják megvonni a pontos határt), mindenesetre "megbecstelenítette" a leányt.
A nyertes pályaműveket a Montgomeryi Magyar Napon, valamint a költő szülővárosában, a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeumban is kiállítják majd. A részletekről és a pályázás folyamatáról a Magyar Cymru honlapján olvashatnak. (Borítókép: Montgomery vára. Forrás: Castles for Battles) Tippek Egyre jobb befektetés a napelem: akár 5 éven belül is megtérülhet Lakáshitel Mi történt az árakkal, mi lett az inflációval?
Struktúra, jelentés, érték: A cseh és a lengyel strukturalizmus az irodalomtudományban, Budapest: Akadémiai. Sőtér István (1974) "Arany János balladái" [bevezető tanulmány], in Arany János balladái, Budapest: Szépirodalmi.
Az előadások a következő témára: "Arany János: A walesi bárdok.
(1-6. vsz. ) A Walesbe tartó király II. (7-25. ) A lakoma Edward kihívó szavai /sérteget, provokál/ a bárdok bírálják Edwardot fokozódik a feszültség 15 Tetőpont: "Emléke sír a lanton még…"(emlékezés Petőfire) "Átok fejedre minden dal melyet zeng velszi bárd. " A feszültség oldása: "Montgomeryben így esett a híres lakoma. " III. ( vsz. ) a lakoma utáni események Edward megbűnhődik - megőrül 16 Költői eszközök: bárd – zene – zeneiségAlliteráció (betűrím):"Harsogjon harsona" (zenei hatás) Belső rím: bor - forr Inverzió: a megszokott szórend változtatása Verselése: időmértékes Kérdések, felkiáltások: "Ti urak! "Hol van, ki zengje…" Fokozás: léptet – vágtat (feszültség fok. ) Ellentétes hangulatú szavak: lágy-panasz boldog-hallgat 17 Ismétlések: velsz ebek, hitvány ebekötszáz (nyomatékosítás) síp, dob, zene (feszültség Tömörítés: "fegyver csörög, haló hörög" (a vesztes csata képe) 18 Balladai sajátosságok: párbeszéd tragikusság sűrített cselekmény ismétlések érzelmek, lélekábrázolás