Thetisz a gyereket születése után levitte az alvilágba, és sarkánál fogva belemártotta a Styx vizébe – így mindenütt sebezhetetlenné vált –, kivéve a sarkát, ahol fogta, s ahol Páris nyila később eltalálta. Innen származik a valaminek a gyenge pontjára utalás: valaminek az "Achilles-sarka". A trójai háborúból visszatérve Odüsszeusz tíz éven át bolyongott a Földközi-tenger vidékén, s többek között eljutott – messze nyugaton – az Ókeanoszig, oda, ahol az Akherón folyik a Styx vizébe. Itt, az alvilág határán, az Akherón kapujánál fekete kost áldozva beszélhetett néhány meghalt ismerőse szellemalakjával, akiknek megengedte, hogy igyanak az áldozati bárány véréből. Itt tudta meg, hogy a távolléte alatt anyja is, a görög sereg fővezére, Agamemnón is meghalt, s hogy hogyan juthat haza végre. Az utolsó ismert alvilági utazó Aeneas volt, Aphrodité istennő halandó fia, aki a trójaiakat segítette a trójai háború idején, s Trója eleste után, a feldúlt városból elmenekülve, Odüsszeuszhoz hasonló kalandos utazást tett a Földközi-tengeren.
A legkiválóbb istenek: Janus, a világosság és a kezdet istene; Juppiter, az ég istene és Roma legfőbb védője, vele párosul női fele Juno, valamint Janusszal Jana (Diana); Mars, a római nép isteni őse, eredetileg a férfiasság és a földmivelés védője; Quirinus, a sabinusoknak Marshoz hasonló istene; Vesta, az állami tűzhely istene. E főisteneken kívül kisebb isteneket is tiszteltek, mint a gazdaság és állattenyésztés pártfogóit. Működésük helye a szántóföld, erdő és mező, megáldották a kerti és mezei termést, és szaporává tették az állatokat. Ilyenek: Tellus, Ceres, Saturnus és felesége Ops, Liber és Libera, Faunus, Silvanus, Flora, Vertumnus, Pilamnus, Pomona. A tengeri istenek, a kiknek oly nagy jelentőségük van a görög vallásban, a rómaiak hitében csekély szerepet játszanak, mert a rómaiak kezdetben nem voltak hajós nép. A vallásos tisztelet másik köréhez tartoztak a ház és a család istene, a Lares és Penates. De rajtuk kívül igen sok istent tiszteltek, mert a rómaiak hite szerint minden élő és élettelen lénynek, sőt minden tettnek és eseménynek van külön istene.
Nyx az Éjszaka egyik lánya, Ananké a Szükségszerűség alvilági istennője. Neki saját apjától, Erebosztól, az örök sötétségtől született három lánya, a három Sors istennő, a Moirák, vagy a rómaiaknál a Párkák. Az első Klothó; ő a Fonó, aki az emberek sorsát fonja – jelesül lenből, ami egyben a sorsistennők szent növénye. A második Lakheszisz, a sorsot az embereknek Kiosztó, ő osztja ki születésük pillanatában az emberek sorsát meghatározó lenfonalat. A harmadik sorsistennő Atroposz, az Elháríthatatlan; ő határozza meg, kinek milyen hosszú az élete fonala – ahogy sok európai kultúrában ma is így nevezik az élet hosszát. Jelképük a könyörületet szintén nem ismerő, nehéz kőből vagy fémből készített mozsártörő. A sorsistennők – földrajzilag – a Hadész legsötétebb tartományában, apjuk szűkebb pátriájában, az Ereboszban élnek, mindentől távol, senki által nem befolyásolva, szenvtelenül végzik örök munkájukat, az emberi életek fonalának készítését, kiosztását és elvágását –, melynek pillanatában a lélek elszakad az enyészetnek induló testtől.
a(z) 1093 eredmények "ókori görög istenek" Görög istenek Kvíz 9. osztály Irodalom Főistenek görög mitológia Istenek Egyezés Általános iskola Középiskola Egyetem-Főiskola 3. osztály 4. osztály 5. osztály Földrajz Mitológia Történelem Görög Istenek Szókereső 6. osztály 7. osztály 8. osztály Játékos kvíz Egyező párok Történelem
Összehasonlító táblázat görög és római mitológiai alakokról Források: Cox György: Görög regék és mondák Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék Sulibúvár sorozat - Görög mitológia Sofia Souli: Görög mitológia Panoráma útikönyv - Görögország (1978) Richard Buxton: A görög mitológia világa
A kulturális minisztérium ezzel együtt azonban megtiltotta, hogy rendezvényeiket az ókori templomokban tartsák, mondván azok kritikus örökségvédelmi állapotban vannak. A hívők így most azért küzdenek, hogy a közeljövőben szertartásaikat az általuk szent földnek tartott templomban is megtarthassák. "Görögök vagyunk, és kormányunktól templomaink használati jogát követeljük" - nyilatkozta Doreta Peppa főpap az Associated Pressnek. A lépés komoly ellenkezést váltott ki a mozgalmat csírájában elfojtani akaró ortodox egyházban, akik szerint "a követők egy degenerált halott vallást szeretnének feltámasztani, és hatalmas sötét tévhitekkel rendelkeznek a múltról" - nyilatkozta Efsztathiosz Kollasz atya, az egyház szóvivője. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az égi isteneket következésképpen nappal, templomokban, vagy oltárokon bemutatott áldozatokkal tisztelték. Mivel az alvilági istenek a föld alatt laknak, a nekik szánt áldozatot éjjel mutatták be, és közvetlenül a földbe juttatták. A tej-, vér- vagy mézáldozatot egy-egy gödörbe öntötték, s ha állatáldozatról volt szó, az alvilági isteneknek szánt állat fekete színű volt. Az ősi, kereszténység előtti európai alvilágképben, ahol Hadész az alvilág ura, és a halottak lelke fölött uralkodik, nem ő okozza az emberek halálát, nem viszi el a lelküket, de nem felel meg a kereszténység Sátánjának sem. Hadész nem volt bukott angyal, nem volt gonosz, és nem csábította a halandókat a bűnbe, mint a Sátán, más néven Lucifer – Isten egykori kedvenc, de lázadóvá lett arkangyala. Ennek megfelelően Hadész alvilági birodalma nem felel meg a keresztény vallásban szereplő pokolnak sem. Az ókori görög-római mitológiában tükröződő alvilág egyszerűen a testetlen holt lelkek országa, komor lakhelye. Hadésznak nem voltak kultuszhelyei a régi görög civilizációban.