Tinódi Lantos Sebestyén: Tinódi Lantos Sebestyén válogatott munkái (Magvető Könyvkiadó, 1956) - Szerkesztő Kiadó: Magvető Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1956 Kötés típusa: Félvászon Oldalszám: 259 oldal Sorozatcím: Magyar könyvtár Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 17 cm x 13 cm ISBN: Megjegyzés: Kihajtható mellékletekkel.
A vitézek gyakran csak az ő énekeiből értesülhettek hitelesen a távolabbi országrészek egy-egy nevezetes eseményéről. Felismerte ennek jelentőségét Nádasdy Tamás nádor is, aki 1545-ben a nagyszombati országgyűlésen találkozott Tinódival és ettől kezdve pártfogásába vette a lantos krónikást. Az 1546 és 1551 közötti viszonylagos béke időszakában régebbi magyar történeteket, vagy külföldi témákat dolgozott fel. Az 1552. évi török hadjárat ismét bőséges, megörökítésre méltó eseménnyel szolgált. Tinódi címereTinódi fel is kereste az egyes várostromok színhelyeit és a legapróbb részletekig összeszedte az ostromra vonatkozó adatokat. Számos érdekes mozzanatról csak az ő énekeiből értesülhetünk. Eger diadalmas megvédése után is rögtön a várba ment. Ekkor írta az Eger vár viadaljáról való ének és az Egri historiának summája című műveit. Tinódi híre eljutott Ferdinánd király udvarába is aki 1553. augusztus 23-án Nádasdy ajánlására az éneklés művészetében és a históriáknak magyar nyelven ritmusokba való ékes foglalásával" szerzett érdemei elismeréseként nemesi rangra emelte és számára címereslevelet adományozott.
«Ezen lőn öröme ott az fő basának, Hogy Szolnok vára lőn kezében császárnak, Örömökben Alláht, Alláht kiáltának. Sok szerszámot várvíváshoz ott találának. ») – Eger vár viadaljáról való ének. («Ti magyarok már Istent imádjátok, És őnéki nagy hálákat adjatok, Jelösben Tiszán innét kik lakoztok, Egri vitézeknek sok jót mondjatok. » Dobó István főkapitány és Mecskei István kapitány fölesküsznek I. Ferdinánd és Oláh Miklós egri püspök hűségére s nagy erővel készülnek a török ellen. Kevesen vannak a várban, segítséget kérnek mindenkitől. A nemesek a szikszói gyűlésen csúfondáros hangon utasítják vissza Mecskei István kérését: «Vár-tartásra ha elegen nem voltatok, Mire egri tisztben ti maradtatok? Azért, ha az koncával jól laktatok, Az levét is reá ti megigyátok». Az ostrom idején még a nők is elszántan harcolnak s Amhát basa sírva szidja Ali basát «Mennyit jártam mind ez szélös világban, Sok várakat vívtam sok országokban, Jobb vitézökre sem találtam házban, Mint ez rossz akolnak vélt Egör várában.
Úgy látszik, a papi pályára készült. Latin tudásáról versei tanuskodnak. Fölserdülve Török Bálint udvarában vállalt szolgálatot, a harc mezején is megpróbálta szerencséjét, de a török ellen vívott csatákban súlyosan megsebesült. Midőn vitéz urát Szolimán török szultán magával hurcolta, a hűséges udvari deák vándorútra kényszerült. Egy ideig még a dunántúli megyékben tartózkodott, később megfordult az ország minden részében s amint valami nevezetes esemény történt, mindjárt sietett azt versbe szedni. A szöveghez dallamot is készített és szerzését lant kíséretében énekszóval adta elő a táborok, várak, nemesi gyűlések és előkelőbb udvarházak népének. Vendégszeretettel látták mindenütt, több előkelő pártfogója akadt. Török Bálint fia, Török János, továbbá Verbőczy István fia, Verbőczy Imre, s főképen Nádasdy Tamás országbíró különös jóakarattal voltak hozzá és családjához. Munkásságára felhívták a bécsi udvar figyelmét is. Ferdinánd király 1553-ban három fiával és két leányával együtt a magyar nemesek sorába emelte és címerrel tüntette ki, úgy okolván meg a kitüntetést, hogy a nemességért folyamodó lantos az éneklés művészetével és az eseményeknek magyar nyelven való ékes megverselésével minden kortársát fölülhaladta.
Tinódi korában többségben voltak azok, akik kevés könyvet olvastak, de szívesen hallgattak énekes előadásokat. Történetíróként Tinódit lényegesen előkelőbb hely illeti a magyar irodalomban, mint költőként. Lényegében teljes egészében feldolgozta Magyarország 1541 és1552 közötti történelmét. Az általa leírtak minden ellenőrizhető esetben pontosnak bizonyultak. A 16. század magyar történelme eseményekben bővelkedett és egyre többen vállalkoztak arra, hogy megörökítsék lakóhelyük környékét vagy az egész országot ért megpróbáltatásokat. Verancsics Antal egri püspök személyében olyan ember is akadt, aki ezeket a történetírói munkákat összegyűjtötte és gondosan megőrizte. A püspök hagyatékában található munkák azonban túlnyomó részben személyes hangvételű, szubjektív szemléletű emlékiratok, melyek hitelességben és objektivitásban nem veszik fel a versenyt Tinódi munkáival. Mivel Verancsics hagyatékában található művek latin nyelven íródtak, Tinódi a magyar nyelvű történetírás első jelentős képviselője.
"Rutafának sok szép ága"BALASSI BÁLINT, TINÓDI SEBESTYÉN, BAKFARK BÁLINT, VÁSÁRHELYI ANDRÁS, WATHAY FERENC, KÖDI FARKAS JÁNOS, SZENCZI MOLNÁR ALBERT és kortársaik műveibőlBognár Szilvia? énekKónya István – reneszánsz lantTinódi Lantos Sebestyén címereA lantkíséretes ének gyakorlata egészen az ókori időkig nyúlik vissza. A magyar középkori regősök, igricek, énekmondók, majd később ezek utódai, a históriás énekesek, a protestáns énekmondók többségében pengetős hangszereken, valamilyen lantfélén kísérték magukat. S máig azt sem tudjuk, hogyan. A 16. századig bezárólag a költészet, előadását tekintve? még énekelt költészet. Az alábbi műsorban a korabeli lantdarabok mellett elhangzanak: középkori, egyházi népénekek, archaikus népi imádságok, zsoltárfordítások, históriás- és történeti énekek, énekelt versek, szerelmi- és virágénekek, párosító- és mulattató dalok és népdalok. Ezek a művek egy tőről fakadnak. Mint egy ágas-bogas fának az ágai, úgy ezek is egy tőből táplálkoznak. Számos korabeli írott forrásunk (kódexek, énekeskönyvek, daloskönyvek, zsoltárgyűjtemények) dallam- és szöveganyagát megtaláljuk különféle népzenei- és népdalgyűjteményekben is.
prófétáról (1553) (töredék) História Zsigmond császár fogságáról (155? ) Erdéli história (1553) Az János király fiáról való szép krónika (1554? ) Emléke Emléktáblája Kassán, egykori háza falán látható a Kovács utcában (felavatva 1900-ban) Tinódi-lant, 1999-ben alapított magyar zenei díj.
A véset minősége alapján készítője gyakorlott mester lehetett (1. kép). A gyűrű legközelebbi párhuzama Baja környékén került elő: címerképe a dárói példányéval megegyező – bár a szablya helyett ezen kardot láthatunk –, ha kivitelezése jóval gyengébb színvonalú is (2. kép). Címerábrázolásos ezüst pecsétgyűrűket jellemzően a török korban elrejtett kincsleletekben találunk. Tolna megye területéről hasonló ismert az 1561-es záródású decs–etei kincsleletből, továbbá a balatonszabadi–pusztatoronyi, 1591-ben elrejtett leletből (3. kép), igaz, ezek feje nyolcszögletű, és a tulajdonos monogramja is megtalálható rajtuk. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye formailag is hasonló, ovális fejű ezüstgyűrűket őriz Komáromból és ismeretlen lelőhelyről (4–5. (E gyűrűk formai párhuzamait újabban a 12–16. századi Macedónia, Dél-Szerbia és Koszovó területén találta meg a kutatás, de példányunk e körhöz történő kapcsolása problematikus. ) A tárgy a középkori Dáróvár területén került elő 2019. februárban, műszeres leletfelderítés során.