Szintén 48 százalék gondolja azt, hogy Magyarországon a médiumok nem kritizálhatják a kormányt. A magyarok szerint Németországban nincs probléma az állampolgári jogok érvényesülésével, és csupán 23 százalék véli úgy, hogy a médiumok nem kritizálhatják a kormányt. Arra a kérdésre, hogy megéri-e befektetni a másik országban a németek 31 százaléka válaszolt igennel, de ez növekvő tendencia az elmúlt évekhez képest, míg a magyarok részéről némi elbizonytalanodás látható, 2020-hoz képest 57 százalékról 41 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint megéri befektetni Németországban - közölte Mráz Ágoston Sámuel. Beszámolója szerint látható továbbá, hogy társadalmi szinten nincs probléma a németek és a magyarok között, a megkérdezettek több mint 80 százaléka mindkét országban elfogadná a másik nemzet képviselőjét szomszédjának, munkatársának, 76 százalék pedig még a közvetlen főnökének is. Véleménykülönbség van azonban a németek és a magyarok között abban, hogy mely területeken kellene a két országnak szorosabban együttműködnie: míg a németek az EU politikai reformjában és a migráció kérdésében szeretnének szorosabb munkakapcsolatot, addig a magyarok az államadósság elleni küzdelmet, valamint az unión belüli gazdasági fejlesztéseket jelölték meg legfontosabbként - ismertette az igazagtó.
Fontos lenne a magyar cikkeket, a magyar miniszterelnök beszédeit németre lefordítani, hogy első kézből kapjanak tényszerű információkat a németek, és ezáltal reálisabb képet tudjanak kialakítani a másik országról - emelte ki. Arne Gobert, a magyarországi Német Gazdasági Klub (DWC, Deutscher Wirtschaftsclub Ungarn) elnöke azt hangoztatta, hogy a felmérés adatai az átlagemberek véleményét tükrözik, de például a gazdasági kérdésekben biztosan eltér a gazdasági szereplők véleménye az átlagemberétől, a Magyarországon tevékenykedő németek több mint 80 százaléka ugyanis továbbra is szívesen fektet be itt. Egyetértett azzal, hogy a magyarok sokkal többet tudnak Németországról, mint fordítva, de szerinte nem itt kell keresni az eltérő vélemények okát, a geopolitikai és világpolitikai aspektusok sokkal inkább befolyásolhatják a kapott adatokat. Michael Winzer, a kutatást támogató Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviseletének vezetője a felmérést méltatva kiemelte, hogy a kapott eredmények reprezentatív alapon a tényeket mutatják, segítenek felismerni a két ország közötti különbségeket, valamint megmutatják, hogy Európa mennyire sokszínű, és a politikai álláspontok mennyire sokfélék.
Attól tartunk, hogy Németh Sándor senkit nem sirat meg önmagán kívül. Jézus megsiratta Jeruzsálemet, pedig maga tehetett róla, hogy nem ismerte fel a meglátogatásának idejét. Mondhatta volna, hogy megérdemlitek. Itt hallható a magát "kereszténynek" nevező Hit Gyülekezete, önmagát "lelkésznek" nevező vezetője, Németh Sándor "prédikációjának" részlete, hogy ő nem siratja meg az oltatlanokat: Jézus Krisztus olyanokért áldozta az életét, akik önhibájukból mennének megváltás nélkül a pokolba. Ha minden ember azt kapja, amit "megérdemel", akkor Jézus Krisztus nem halt volna meg. Ha Isten úgy gondolkodna, mint Németh Sándor, akkor nem lenne kegyelem, és Isten nem lenne maga a szeretet. Aki ilyet mond, mint Németh Sándor, abban egy csöpp szeretet nincs, mert a Biblia világosan tanítja, hogy nemcsak azokat kell szeretni, akik megérdemlik. Akiben pedig nincs szeretet, abban nincs meg az Isten sem. Így pedig nehéz lehet keresztény lelkészt játszani. Iványi Gábor azért is nagy ajándéka a világnak, és különösen Magyarországnak, mert ezt a fajta "keresztényi szeretetet", amelyben nincs benne a megbocsátás, a kegyelem, az érdem nélküli, mély szeretet, szembesíti a valódi krisztusi szeretettel és krisztusi jellemmel.
Az eredmények bemutatása után kerekasztal-beszélgetés során elemezték az adatokat. Bauer Bence, Matthias Corvinus Collegiumnál (MCC) működő Magyar-Német Intézet igazgatója tudatlansággal magyarázta a felmérés eredményeit, szerinte a magyarok se tudnak sokat Németországról, de még mindig többet, mint a németek Magyarországról. Tízből hét németnek nem sok fogalma van Magyarországról, de a személyes tapasztalat pozitív irányba tudja mozdítani a véleményeket - vélekedett. Kitért arra is, hogy szerinte Magyarország nagy lemaradásban van a nyugati országokhoz képest a kommunikációs csatornák és a kapcsolati háló tekintetében, ezért ezeket fontos lenne bővíteni. Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója arról beszélt, hogy a Németországban "mainstream" sajtó helyett érdemes megnézni inkább a "másodvonalat", azaz a hírek körül kibontakozó kommentárokat, az átlagemberek véleményét, mert a kettő nem mindig egyezik. Ezért ebben a "másodvonalban" kellene erősebben jelen lennie a magyar véleményeknek, így ugyanis szélesebb rétegeket lehet elérni, nagyobb hatást lehet tenni az emberekre.
Magyarország megbízható partnere Németországnak, sok közös vonása van a két országnak, és ezt ápolni, gondozni kell, hogy megmaradjon a kapcsolat - fogalmazott Michael Winzer. A teljes tanulmány az alábbi linken érhető el.
Elengedhetetlen munkamenet (session-id) "sütik": Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg. Analitikai vagy teljesítményfigyelő "sütik": Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a "sütikkel" biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika) Funkcionális "sütik": E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások.
Milyen szempontok szerint válasszunk utasbiztosítást? Legfontosabb, hogy a biztosítási szolgáltatások tartalma minél jobban illeszkedjen az utazásunk jellegéhez: azaz elsősorban azt kell figyelembe vennünk, hogy milyen eseményekre terjed ki az adott biztosítás. Ha autóval utazunk, feltétlenül olyan csomagot válasszunk, amely tartalmaz gépjárműasszisztenciát, ha pedig búvárkodni vagy síelni megyünk, érdemes kiegészítő sportbiztosítást is választani; repülős utazás esetén fokozottan figyeljünk oda, hogy a poggyászkár minél szélesebb körű és magasabb fedezetű legyen, és így tovább. Ha olyan országba utazunk, ahol az egészségügyi ellátás részben fizetős, feltétlenül válasszunk minél több ellátásra kiterjedő, magas fedezetű egészségbiztosítási szolgáltatást. Tévedés, hogy az EU-s egészségbiztosítási kártyával minden EU-tagállamban ingyenesen részesülünk ellátásban! Nézzünk ennek is utána. Továbbá egy kórházi bent fekvés esetén a járulékos költségek is rettentő magasra rúghatnak, amit nem feltétlenül érdemes kockáztatni.
24 23:10 48° 13, 464' 22° 5, 231' 105 Dunakeszi kecskesrobi 2010. 13 22:09 47° 36, 371' 19° 6, 706' 95 Egy lapon megjelenő sorok száma: Kezdőpont a távolsághoz(bejelentkezett felhasználók a saját otthoni koordinátájukat kapják itt) lat: lon: Pontok letöltése bejelentkezve érhető el.
A magyarok és a németek kölcsönösen jó véleménnyel vannak egymás országáról, és mindkét nemzet szerint nagyon fontos a két ország jó kapcsolata az Európai Unió (EU) jövőjének szempontjából - derül ki a Nézőpont Intézet által idén hatodik alkalommal elkészített magyar-német barométerből, amelynek eredményeit szerdán mutatták be Budapesten. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója elmondta, a Magyarországon és Németországban is ezer ember telefonos megkérdezésével készült kutatásban a magyarok 56, a németek 59 százaléka volt inkább jó véleménnyel a másik országról, a kétoldalú kapcsolatok terén azonban még lenne hova fejlődni, a megkérdezettek kevesebb mint fele gondolja ugyanis, hogy jók a kétoldalú kapcsolatok. Ezeken azért is kellene javítani, mert a felmérésben részt vevők többsége - a magyarok 88, a németek 70 százaléka - szerint az unió jövője szempontjából fontosak a kétoldalú kapcsolatok - tette hozzá az igazgató. A kutatásból kiderül az is, hogy a németek problémásnak látják Magyarországon az állampolgári jogok érvényesülését, 48 százalékuk szerint nem érvényesülnek ezek a jogok, és csupán 29 százalékuk szerint van minden rendben ezen a téren.